udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
98
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98
Névmutató:
Jakabffy Elemér
1993. november 2.
Okt. 29-31-e között tartották meg Szatmárnémetiben és Lugoson a Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapokat, amelyen a helyi egyházak, politikai szervezetek, nemzetiségi küldöttek, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai és vezetői vettek részt. Jakabffy Elemér 1922-től 1942-ig adta ki Lugoson a Magyar Kisebbség című folyóiratát. Balázs Sándor, Bárdi Nándor, Szekernyés János, Kreczinger István, Székelyhídi Ágoston /Debrecen/, Varga Attila, Bodó Barna tartott előadást. Megjelent és felszólalt Budapestről Katona Tamás miniszterelnöki államtitkár és Tabajdi Csaba képviselő is. /(Kisgyörgy Réka): Kisebbségpolitikai fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Balázs Sándor beszéde /Jakabffy Elemér, a kisebbségpolitikus: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. folyt.: nov. 11., Katona Tamás beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./1993. november 5.
Katona Tamás államtitkár méltatta Jakabffy Elemér szerepét, aki Lugoson szerkesztette a Magyar Kisebbséget. Beszédét a Jakabffy Elemér emlékünnepségen mondta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ 1993. november 23.
A Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapok alkalmával tartott szimpóziumhoz intézte Balogh Edgár a levelét, melyet most közölt a lap. Jakabffy Elemért ismerték a katalánok, a baszkok, mindazok, akiért a genfi Népszövetség kisebbségi konferenciáján szót emelet a kisebbségi jogokat mint az európai béke és együttműködés feltételét meghirdető erdélyi magyar politikus. Volt egy jelszava, a szerkesztésében 21 éven át kiadott Magyar Kisebbség címlapján: "Világ kisebbségei egyesüljetek!" Ez a felszólítás ma is időszerű, hangsúlyozta Balogh Edgár, az önrendelkezés elve mai is az egyetlen megoldás. A romániai magyar szervezetnek tőle kell átvenni a reális kisebbségvédelmi módszert. /Balogh Edgár: "Világ kisebbségei egyesüljetek!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Jakabffy Elemér emléknapokról: nov. 2.1995. január 11.
A bukaresti rádióban Halász Anna idős újságírónőnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgató levelének, aki Luka Lászlót jó embernek tartotta, hiszen ő intézte el, hogy az orvosi egyetem Marosvásárhelyre kerüljön. Luka László /később Vasile Luca/ a Moszkvából hazatért kommunista gárda tagja, pártutasításokat hajtott végre. 1947-ben, a békeszerződés megkötése után kapta a következő feladatot, az erdélyi magyar vezető értelmiségiek félreállítását. Ennek ideológiai előkészítését végezte a kolozsvári Igazság 1947. máj. 22-i számában megjelent hírhedt cikkével: A romániai magyarság útja. Ezzel megindult ez ellenségkeresés. Eltávolítottak sok értelmiségit, kezdve dr. György Lajossal, az egyetem prorektorával, gyakorlatilag a Bolyai Tudományegyetem rektorával /Csőgör Lajos rektor sokat tartózkodott Marosvásárhelyen/. György Lajos egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke, a római katolikus Státus elnöke is volt. Az eltávolítottak között volt - többek között - Nagy Géza, Venczel József, Balogh Artúr, Jakabffy Elemér, a gazdasági élet vezetői közül Szász Pált, az EMGE, Korparich Endrét, Lakatos Istvánt, a Szociáldemokrata Párt elnökét, majd Kurkó Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét. A következő lépés a börtön volt, sokakkal együtt Márton Áron püspököt is elítélték. Közben Luka László vagy Vasile Luca pénzügyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebörtönözték. A moszkvaiak és a hazaiak közül Romániában a hazaiak győztek, azért került börtönbe Luka is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./ 1995. május 6.
Idén másodszor rendezi Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör a Jakabffy Napokat máj 12-13-án, Jakabffy Elemér szellemi hagyatékának idézéseként kárpát-medencei tudományos tanácskozást. Idén "Közösségi érdekvédelem és önkormányzat" lesz a tanácskozás címe. Az előadók között lesz Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bárdi Nándor /Szeged/, Szekernyés János /Temesvár/, Markó Béla, Tabajdi Csaba államtitkár, Jeszenszky Géza, Pozsgay Imre, Varga Attila RMDSZ-képviselő, Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Bodó Barna, a Kisebbségi Szórványkutató Központ /Temesvár/ vezetője, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Székelyhídi Ágoston történész /Debrecen/. A tanácskozás vezetői Kötő József, Törzsök Erika és Pozsgay Imre, egymást váltva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ 1995. május 13.
Máj. 12-13-án zajlottak le Szatmárnémetiben a helyi Kölcsey Kör rendezésében Közösségvédelem és önkormányzat címmel a másodszor megrendezett Jakabffy Napok. A rendezvényt bevezető Muzsnay Árpád, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, Reizer Pál szatmári katolikus püspök és Kötő József EMKE-főjegyző szavaiból kitűnt, a tanácskozás a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek megmaradását szolgáló önkormányzati gyakorlat és a különféle autonómia-formák bevezetését szavatoló törvény meghozatalát kívánja szorgalmazni. Szakemberek érkeztek Magyarországról, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Szlovákiából, és Jakabffy Elemér szellemében tanácskoztak a kollektív jogokról, az autonómiáról. Előadást tartott többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Pozsgay Imre, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke é Jeszenszky Géza országgyűlési képviselő. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./ Bárdi Nándor szegedi tudományos kutató úgy fogalmazott, hogy addig nem lehet nemzetiségi autonómiáról beszélni, amíg nincs közigazgatási autonómia. Törzsök Erika osztotta ezt a véleményt, hozzátéve: ha az önkormányzatot valóban technikai kérdésként fogjuk fel, akkor van esély a nemzeti önigazgatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./1995. május 31.
1922 szeptemberében jelent meg a Magyar Kisebbség első száma Lugoson, szerkesztői Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József voltak. A jelentős folyóiratról monográfia jelent meg Balázs Sándor tollából: Lugosi üzenet /Szatmárnémeti, Kölcsey Kör, 1995./ Balázs Sándor professzor könyvében nemcsak a folyóiratról beszél, hanem a korról és a korabeli Erdélyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./1996. január 6.
A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány Századvégi tanulságok címen három fontos írást jelentetett meg a romániai magyar iskolaügyről. Imre Sándor először 1940-ben publikált írása /A felsőbb oktatás Erdélyben 1541-1918/ a hajdani erdélyi oktatás hihetetlen gazdagságát idézi, Rónai András ugyancsak 1940-ben írt Uralomváltozás Erdélyben című munkája az 1918 és 1940 közötti jogsértéseket ismerteti. Jakabffy Elemér Erdély iskolái Trianon előtt és után című tanulmánya adatgazdag. Katona Szabó István írása a két világháború közötti erdélyi magyar iskolaügyet vázolja föl. A füzetet az RMDSZ oktatáspolitikai állásfoglalásainak kivonatos gyűjteménye zárja. /Magyar Nemzet, jan. 8./1996. február 8.
Tamás Sándor főszerkesztő nyilatkozott folyóiratáról, a nagyváradi Magyar Kisebbségről. A Magyar Kisebbség 1922-ben jelent meg először és 21 évfolyamot élt meg. Jakabffy Elemér és társai adták ki Lugoson. Tamás Sándor társaival úgy döntött, hogy újraindítja a folyóiratot. A lap kiadója Szőcs Géza. A szerkesztőség tagjai többségében fiatalok. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 8./1996. május 18.
A neves magyar kisebbségi politikus, Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján Szatmárnémetiben máj. 17-én a római katolikus püspökségen harmadszor rendezték meg a püspökség és a Kölcsey Kör szervezésében a Jakabffy-napokat. A kárpát-medencei tudományos tanácskozás címe, illetve témája: Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere. Az előadók között volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Szépfalusi István, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnöke, Kreczinger István, a Bocskay Szövetség elnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Művelődési Szövetség elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Művelődési Szövetség elnöke. A tanácskozáson felszólalt kutatók: Bárdi Nándor (Solymár), Vince Gábor (Szeged), Tamás Sándor (Nagyvárad, a Magyar Kisebbség főszerkesztője), Székely István (Kolozsvár), Bakk Miklós (Lugos) és Davide Zaffi (Trento). A dél-tiroli Davide Zaffi megtanult magyarul, értekezését is magyarul olvasta fel. Úgy látja, hogy az erdélyi eset bonyolultabb, mint a dél-tiroli, s az ottani modell csak a közigazgatásban alkalmazható, a romániai magyaroknak inkább a svájci kantonok mintáját kell alkalmazni. Másnap, máj. 18-án megkoszorúzták Jakabffy sírját és az ugyancsak eltemetett Paretz György /a Magyar Kisebbség volt munkatársa, a Magyar Közösség egykori főtitkára/ sírját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., máj. 22./1997. január 28.
Az erdélyi kiadású Magyar Kisebbség olyan tudományos folyóirat, amely szeretné segíteni azt a törekvést, hogy az érzelmi politizálás helyébe a szakmai megalapozottságú kisebbségi politika lépjen - mondta Tamás Sándor főszerkesztő a Magyar Kisebbség - nemzetpolitikai szemle - bemutatkozásán jan. 29-én, a Magyarok Világszövetsége székházában. A Magyar Kisebbséget 1922-ben alapította Jakabffy Elemér, és egészen 1942-ig, betiltásáig jelent meg. 1995-ben újraindították. A folyóirat számottevő anyagi segítség nélkül működik, ahogy egyikük megjegyezte, a szerkesztőség a csomagtartóban is elfér. Remélik, hogy a jövőben kapnak egy számítógépet, a szerkesztőség jelenleg honorárium nélkül dolgozik. /Új Magyarország, jan. 30./1997. június 20.
Jakabffy Elemér hagyatékából közöl néhány levelet a lap. Jakabffy hívő, vallásos ember volt. Balogh Artúr jogtudósnak 1950-ben írt levelében írta, hogy minden feljegyzése, okmánya, könyve Zaguzséron maradt. 1949. márc. 2-án hajnalban felriasztották, háromnegyed órát kaptak csomagolásra, és elvitték őket. Semmit sem tudott magával vinni. 1949-ben hurcolták kényszerlakhelyre a földbirtokosokat, a "megbízhatatlanokat". /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 20./ Jakabffy Elemér /Lugos, 1881. máj. 17. - Szatmárnémeti, 1963. máj. 19./1997. június 23.
Idén jún. 21-22.én rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat, témája az egyházak közösségformáló, nemzetépítő szerepének értelmezéséhez, értékeléséhez kapcsolódott. Az ünnepi megnyitón Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, majd Sipos Miklós szatmári református esperes egyházszervezési problémákról beszélt. Tabajdi Csaba államtitkár nem tudott eljönni, kéziratát Muzsnay Árpád olvasta fel, majd többek között a szegedi Vincze Gábor, a csíkszeredai Birtók József, Csoma László felvidéki püspök-helyettes, Pomogáts Béla és Vetési László lelkész tartott előadást. Kötő József, az RMDSZ alelnöke összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a hit-probléma nem csupán erkölcsi, hanem politikai kérdés is. Törzsök Erika, a HTMH elnöke elismerően szólt a Jakabffy Napok jelentőségéről, amely a térség egyfajta eszmetörténeti zarándokhelyévé vált. Az egybegyűltek megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. /Szatmári Friss Újság alapján: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1998. február 9.
Varga Attila és Tamás Sándor képviselők febr. 5-7-e Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen bemutatták Balogh Artúr két világháború közötti neves erdélyi ügyvéd, publicista, jogtudós, politikus A kisebbségek nemzetközi védelme című könyvének második kiadását. A könyv először Berlinben jelent meg magyar nyelven, 1928-ban. Újrakiadását az teszi indokolttá, hogy a neves jogász nézetei, fejtegetései a tanszabadságról, a kisebbségi nyelvek használatának jogáról, az egyházi és iskolai autonómiáról ma is aktuálisak. A Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE által támogatott könyv a Magyar Kisebbség Könyvtárának első kötete, tehát egy tervezett könyvsorozat első könyve. A kötethez Varga Attila jogász-képviselő írt bevezetőt, amelyben Balogh Artúr tartalmas életútjának felelevenítése mellett rávilágít a szerző főművének időszerűségére, mai üzenetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1203. sz./1998. március 17.
Legutóbb az oktatás kérdésével foglalkoztak, és olyan sok anyag jött össze, hogy dupla számot készítettek, nyilatkozott Tamás Sándor képviselő, a Magyar Kisebbség főszerkesztője. A folyóirat munkatársai /Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor/ a Kárpát-medence több sarkában laknak, így ritkán tudnak összejönni. Az erdélyi kérdésben például Molnár Gusztávot kérték fel vitaindító megírására. Írását románra fordítva elküldték a demokratikus román értelmiségieknek is. Nem valamilyen politikai ideológia alapján szerveztek szekértábort a folyóirat köré, hanem "elsősorban az értékek mentén kialakult vonalak összecsiszolását" óhajtják elősegíteni. Bevonták a szerkesztőbizottságba a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai magyarság egy-egy képviselőjét. A könyvtárakba /a középiskolákéba is/ elküldik az egyes számokat. Tanulmányaikat egyelőre csak magyarul tudják kiadni, de terveik között szerepel az eddigi számokban megjelent írásokból román és angol nyelvű válogatás. A Magyar Kisebbség ezer példányban jelenik meg, a folyóiratnak nincs stabil irodája, nincs egyetlen állandó, fizetett alkalmazottja. A kiadó, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága vállalta a terjesztést. Régen szeretnének könyvsorozatot kiadni, az első már napvilágot látott: Balogh Artúr: A kisebbségek nemzetközi védelme a kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján /Kájoni Kiadó, Csíkszereda, 1997/. Az 1928-ban megjelent kötet újrakiadását a Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE támogatta. Nagyon sokrétű a kiadási tervük. /Román Győző: A képviselő folyóirata. Beszélgetés Tamás Sándorral, a Magyar Kisebbség főszerkesztőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Magyar Kisebbség (Kolozsvár) főszerkesztője: Tamás Sándor, szerkesztők: Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor, külső munkatárs Vincze Gábor /Szeged/. A szerkesztőbizottság tagjai: Bakk Miklós /Lugos/, Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bíró Gáspár /Budapest/, Duray Miklós /Pozsony/, Fábián Ernő /Kovászna/, Hódi Sándor /Ada/, Kovács Miklós /Ungvár/, Markó Attila /Brassó/, Molnár Gusztáv /Budapest/, Szőcs Géza /Kolozsvár, a szerkesztőbizottság elnöke, Takács Imre /Budapest/, Varga Attila /Szatmárnémeti/, Zsigmond Barna /Marosvásárhely-Budapest/.1998. július 15.
Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./1999. május 7.
Jakabffy Elemér mint az ésszerű és gyakorlatias kisebbségi politizálás megtestesítője vonult be a mai romániai magyarság köztudatába - nem utolsósorban a Szatmárnémetiben megrendezett Jakabffy Napok révén. Az eddigi Jakabffy Napok - már témaválasztásukkal is - arra törekedtek, hogy Jakabffy Elemér gondolkodásának és magatartásának máig időszerű vonatkozásait állítsák előtérbe. Az európai nyitott társadalom és a kisebbség. Tradíciók a Kárpát-medence magyar közgondolkodásában (1993), Közösségi érdekvédelem és önkormányzat (1995), A nemzetiségi társadalom és intézményrendszere (1996), Az egyházak szerepvállalása a nemzeti közösségek önépítésében (1997) már címükkel, tematikus választásukkal jelezték, hogy mennyi jelenleg hasznosítható (sőt, sürgősen hasznosítandó!) eleme van Jakabffy erkölcsi példájának, szellemi örökségének. Ezek a rendezvények tudatosították azt is: Jakabffy mindenkor a dialógus, az együttműködés, az érdekek és az értékek egyeztetésének, kölcsönös tiszteletének a híve volt. /Kereskényi Sándor: Jakabffy Elemér örökségének időszerűsége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./1999. május 8.
Máj. 8-án Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Göncz László, a szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Varga Attila és Kabai István az RMDSZ Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete képviseletében, Muzsnay Árpád az EMKE és a szatmárnémeti Kölcsey Kör, Csirák Csaba a Szent-Györgyi Albert Társaság, Illés István a Bocskay Szövetség részéről, valamint hazai és külföldi értelmiségiek és Jakabffy más tisztelői. /Jakabffy szelleme ma is él. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./1999. július 26.
Az idei X. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen több mint háromszáz résztvevő jelent meg. Ez a szám többszörösére júl. 24-én, Orbán Viktor magyar miniszterelnök előadásának idején. A szervezők 52 előadót hívtak meg a hat nap előadásaira, akik közül többen - főleg a román közélet képviselői - nem tettek eleget a meghívásnak. Jubileumi rendezvény lévén, a tíz év során előadóként, meghívottként részt vevő jeles személyiségek valamennyien meghívást kaptak a táborba, szám szerint 165-en. Az idei szabadegyetem szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, valamint a bukaresti Rene Radu Policrat Alapítvány voltak. A szabadegyetem támogatói között volt a budapesti Friedrich Naumann Stiftung, a londoni Westminster Foundation for Development, a Kisebbségvédelmi Hivatal, valamint a nagyváradi Found for the Development of the Carpathian Euroregion. Megjelent a tábori lap, a Tusványos Press is. /Számokban a tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./1999. október 16.
Nagy László az 1993-ban írt XII. osztályos, máig egyetlen irodalomtankönyvet nézte át, amely a romániai magyar irodalommal foglalkozik 1918-tól kezdve. Azon költők-írók közül, akik a "felszabadulás" előtt alkottak, 19 íróról külön fejezetben szól egy-két lecke (ezek közül 3 illegális kommunista, a mintegy 200 magyar anyanyelvű kommunista értelmiségi 1,5%-a; a maradék 16 a 150 000-re tehető magyar értelmiséginek kb. 0,01%-a). Közülük heten hosszú ideig szívvel-lélekkel szolgálták a rendszert. A könyv a sztálini idők bebörtönzöttei közül hét közéleti személyiséget említett, ezek közül öt kommunista. Az 1944 előtti éveket ismertető fejezetben a legtöbbet előforduló név Gaál Gáboré (tízszer), aki a Korunk főszerkesztője. Állítsuk ezt szembe Mikó Imre (ugyanazon időszakot tárgyaló) Huszonkét év című könyvével. Ennek végén, a névmutatóban Gaál Gábor neve egyáltalán nem található, míg például egy másik lapszerkesztő, Jakabffy Elemér neve 15-ször, a Brassói Lapok hangadó szerkesztője, Szele Béla 8-szor, Kacsó Sándor kétszer, Balogh Edgár szintén kétszer szerepel. /Nagy László: Számok és viták. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./